Közös Képviselő Leváltása Szavazati Arány - A Közös Képviselő Váltás Folyamata - Törökház Ingatlankezelő
Tanácsok és megoldások társasházban élőknek, avagy, azonnali válaszok a leggyakrabban feltett kérdésekre: Kit terhel a korábbi tulajdonos által hátrahagyott, ki nem fizetett közös költség? Adás-vétel esetén különösen ajánlatos a régi tulajdonostól "nullás" igazolást kérni, melyben a közös képviselő igazolja, hogy az eladónak közös költség hátraléka, tartozása nincs! Ennek elmulasztása esetén, a régi tulajdonos által hátrahagyott, ki nem fizetett közös és egyéb költségek az új tulajdonost terhelik. Ezt szabályozhatja a társasház SZMSZ-e is. Ki fizet, a nem fizetők helyett? Társasházakra a sortartásos kezesség szabályai vonatkoznak. Vagyis, az adósság rendezéséig, az érintett Társasháznak kötelessége a meglévő vagyonból a költségeket finanszíroznia, megelőlegeznie. Mikor kötelező számvizsgálót választani? 25 lakás feletti társasházak esetében kötelező! Mi a feladata a számvizsgálónak? A számvizsgáló elsődleges feladata, a közös képviselő tevékenységének, illetve a Társasház pénzforgalmának ellenőrzése.
Így szabadulj meg a közös képviselőtől! - Otthon | Femina
A társasházat érintő munkálatoknál, mekkora összeghatárig dönthet önállóan a közös képviselő? Az összeghatár mértékéről az SZMSZ rendelkezik. Azonban az elfogadott éves gazdálkodási tervben nem szereplő, rendes gazdálkodás körét meghaladó felújításokról és azok összegéről csak 4/5-ös szavazattöbbség dönthet! A társasházakban történő munkálatoknál, milyen összeghatárnál kötelező árajánlatokat bekérni? Az árajánlatok bekérésének feltételeit, szintén az SZMSZ szabályozza. Kiknek van hozzáférési joga a Társasház bankszámláihoz? Közös képviselő a megválasztásával együtt nyeri el ezt a jogot, továbbá mindazon személyek, akiket az SZMSZ meghatároz. Mit jelen az, hogy rendkívüli egyszeri befizetés? Abban az esetben, amikor egy Társasház a nem várt nagy összegű kiadások megfinanszírozására nem rendelkezik kellő fedezettel, akkor a közgyűlés a közös költségen felül, rendkívüli egyszeri befizetést rendelhet el. Kit terhel a lakásomban történt dugulás elhárítás költségei? Az attól függ, hogy a csatornavezeték mely szakaszában történt a dugulás.
egy 70 m^2-es lakás tulajdonosának szavazata pont kétszer annyit ér, mint egy 35m^2-esnek. Akármelyik is, a kérdésed "lakáson belülre" vonatkozik. Ha több tulajdonosa van egy lakásnak, akkor a szavazati jogukat csak közösen gyakorolhatják. Tehát nem szavazhatnak kétfelé (semmilyen arányban), hanem előre meg kell egyezniük, hogy egy-egy közgyűlés egyes napirendi pontjaiban (vagy egy írásbeli szavazáson) hogyan fognak szavazni, támogatják-e a javaslatot vagy sem. Nincs középút (max. tartózkodás), nincs "erősebb", csak egyetlen voks van. 23:48 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Mit lehet tenni a közös költséget nem fizetőkkel szemben? Elsődleges szempont, hogy a képviseletet ellátó naprakész könyvelést és nyilvántartást vezessen, melyből világosan átlátható minden fizetési kötelezettséggel rendelkező tulajdonos egyenlege. Ezek ismeretében két-három hónap elmaradás esetén szükséges a tulajdonos informálása. Amennyiben az informálás nem vezet eredményre, úgy a közös képviselő tértivevénnyel ellátott levélben fizetési felszólítást küld a hátralékkal rendelkező tulajdonosnak. A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell az elmaradás pontos összegét, a befizetés helyét, azaz a Társasház pontos bankszámlaszámát és a befizetésre kiszabott határidőt. Abban az esetben, ha a fizetési szándék továbbra sem történik meg, fizetési meghagyás kezdeményezhető az illetékes Bíróságon, melyet végső esetben végrehajtási eljárás követhet (pld: jelzálogbejegyzés). Ki fizet, a nem fizetők helyett? Társasházakra a sortartásos kezesség szabályai vonatkoznak. Vagyis, az adósság rendezéséig, az érintett Társasháznak kötelessége a meglévő vagyonból, a költségeket finanszíroznia, megelőlegeznie.
4. Külön tulajdon hasznosítási módja Lakóépület esetén a társasház közgyűlése megtilthatja a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használati, illetve hasznosítási módjának megváltoztatását, ha az a társasház működését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná. A lakók és a lakhatás nyugalma érdekében a közgyűlés kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló határozatot is hozhat. Gyakori példa erre, hogy a társasház házirendjében szabályozza az üzleti tevékenység folytatására fenntartott napi időintervallumot, mely végső soron a vendéglátó egységek nyitva tartását is keretek közé szorítja. 5. Elővásárlás, előbérlet Társasházak esetében általában nincs elővásárlási, vagy előbérleti jog a tulajdonostársak javára, de a külön tulajdonban álló lakásra, illetőleg a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségre ilyen jog létesíthető. Szerződéskötés előtt érdemes ennek az alapító okiratban vagy tulajdoni lapon utánanézni. BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda Szóljon hozzá! (Jobbra tudnivalók! )
Szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, legkésőbb május 31. -ig. 2020-ban ezt felülírta a rendkívüli jogrend. A közgyűlésen hozott döntések, hol és milyen formában kerülnek rögzítésre? Közgyűlésről kötelező jegyzőkönyvet készíteni, melyben a meghozott döntések határozat formájában kerülnek rögzítésre. A közgyűléseken született határozatokat, a Közgyűlési Határozatok Könyvében is vezetni kell. Mikor határozatképes egy közgyűlés? Döntésképes a közgyűlés abban az esetben, ha a tulajdonosok összes tulajdoni hányadának több mint a fele jelen van. Jelenlét hiányában, a megismételt közgyűlés ugyanakkor már nincs tekintettel a résztvevők tulajdoni hányadára, így függetlenül attól hányan jelentek meg, a közgyűlés döntésképes lehet! Mi határozza meg a szavazati arányokat? Szavazati arány = tulajdoni hányad. Kik szavazhatnak a közgyűlésen? A lakások tulajdonosai. Távollét esetén, az írásban meghatalmazottak. Hogyan és mikor lehet írásban szavazni? Az írásbeli szavazás feltételeiről és szabályairól az SZMSZ rendelkezik.
Társasházi döntések
Nem csupán a közös képviselőt megbízó társasházi közgyűlésnek, hanem a számviteli bizottságnak, és adott esetben az egyes lakóknak is módja van a közös képviselő ellenőrzésére, megbízásából történő visszahívásának kezdeményezésére. Ráadásul a jogi vagy magánszemély közös képviselő a károkozásért a polgári törvénykönyv szabályai szerint tartozik helytállással, melyet vagy a felelősségbiztosítása fedezheti, vagy pedig a saját vagyona. Akár magánszemély, akár cég látja el a közös képviselői feladatokat, a megfelelő jogi keretek betartása mellett egyaránt visszavonható tőlük a megbízás. Sőt, akár már egy lakó is elérheti, hogy az összes tulajdoni hányad egytizedével rendelkező tulajdonos társak kérjék a közgyűlés összehívását, ha azt indokoltnak látják. A jogszabály által előírt kötelező formaságok és menetrend feltétele, hogy a közgyűlés összehívását a napirend és az ok megjelölésével, írásban kérjék magától a közös képviselőtől, utóbbi köteles ennek a kérésnek eleget tenni. Megtörténhet, a közös képviselő valamilyen módon megpróbál időt nyerni, megakadályozni a közgyűlés létrejöttét.
A társasházaknál a legtöbb kérdés, félreértés és feszültség a közös képviselő leváltásával, illetve az új képviselő megválasztásával kapcsolatban merül fel. Hogyan váltható le a közös képviselő? Mi a teendő a régi képviselő leváltása és az új megbízása között? Milyen problémák merülhetnek fel az átadás-átvétel során? Mindezekre a kérdésekre választ kaphat a Házfórum összefoglalójában! A legtöbb lakóközösség életében felmerült legalábbis -1-1 tulajdonos részéről, hogy érdemes volna közös képviselőt váltania a háznak. Ennek legjellemzőbb oka nyilván az, hogy a közösség tagjai elégedetlenek a képviselő munkájával. Lehet itt szó arról, hogy a közös képviselő sok házat visz egyszerre, így idő szűkében nem tud kellő figyelmet szentelni az adott háznak, csupán az alapvető felügyeletet tudja biztosítani. A tulajdonosok ilyenkor jogosan gondolhatják, hogy annak érdekében, hogy előrébb léphessenek a ház ügyeiben, aktívabb képviseletre van szükségük. Azonban sok esetben merül fel ennél súlyosabb probléma, így például a képviselő munkájának rossz minősítése, esetleg visszaélés gyanúja.
A könnyítő szabály jó kezdeményezés a jogalkotó részéről, mert gördülékenyebbé teheti a társasházi befektetéseket, hiszen mindannyian találkoztunk már azzal a lakóval, aki semmit semmilyen körülmények között nem ír alá, minden mögött átverést sejt, ezzel pedig sokszor gúzsba köti a lakóközösség többi tagját, bevételi forrástól, állagmegóvó beruházástól, fejlesztéstől fosztja meg a társasházat, a lakóközösség egészét. Idáig a képlet logikusnak és egyszerűen végrehajthatónak tűnik, azonban a jogharmonizáció ezen a téren sem kifogástalan. Az irányadó különböző jogszabályok összehangolása terén már akadnak anomáliák, hiányosságok, ezek pedig alaposan meg tudják nehezíteni az egyszerűnek tűnő gyakorlati kivitelezését pl. egy társasházi padlástér eladásának, megvételének, majd ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének. Hogy ne menjünk messzire: az építési jogszabályok nem ugyanazt a terminológiát használják, mint a Ttv. vagy az ingatlan-nyilvántartási szabályok. A padlás nem tetőtér, helyiség csak tetőtér lehet, a társasház pedig csak lakásból és nem lakás céljára szolgáló helyiségből állhat.
- Társasházkezelés.hu - Társasházkezelésben az első!
- GYIK :: Miskolci Közös Képviselet
- Net keretrendszer 3. 5 windows 7 theme
- Lehet-e panellakóra hitelt kényszeríteni? - Cívishír.hu
- KAMASAKI NEW RUNNER THUNDER COMBO AKCIÓS SZETTEK
- Kerti bútor szett | Homelux
- Az mtz 80 és az mtz 82 típusjelű traktorok javítása 8
- Okostankönyv
- Közösképviselés - tarsasházkezelés - ingatlankezelés - gyakran feltett kérdések!
Már szinte mantraként terjedt el a budapesti lakóközösségek körében, hogy az alapító okirat módosításához a lakók 100%-os egyetértése kell. Az általános szabály alapján ez igaz is, azonban a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht. ) néhány kivételről is említést tesz. Az egyik (talán a legfontosabb) ilyen kivétel lesz ezen bevezető bejegyzés témája, de a sorozatot a társasházi tetőterek beépíthetősége és elidegenítése körüli jogi helyzet boncolgatásának szánjuk. A Tht. megengedi, hogy a társasházi lakóközösség a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítési jogát saját maga gyakorolja abban az esetben, ha a közös tulajdonban lévő ingatlanrész (pl. mosókonyha, szárító, beépíthető tetőtér, házmesterlakás) önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglévő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ehhez pedig elegendő az összes tulajdoni hányad kétharmadának egyetértése. Ez jól hangzik, mert a kétharmad garantáltan nem 100%. A törvény meghatározza azt is, hogy mely ingatlanrészek vannak ebből a körből kizárva, még akkor is, ha önálló ingatlanként ki lehetne azokat alakítani: az épület tartószerkezetei, az épület biztonságát és állékonyságát, illetve a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy (még akkor is, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van) esetében az elidegenítésről nem beszélhetünk.