A régi és az új Tbj. szerint is kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozónak az a személy minősül, aki a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjas személyként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó jogállását nem befolyásolja, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel. Lényeges kérdés, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak, mert ez alapozza meg a kedvező járulékfizetési szabályok alkalmazhatóságát.
szerint a foglalkoztatót terhelte a 15% mértékű nyugdíjjárulék. 2020. július 1-től a biztosított fizeti meg a 18, 5% mértékű társadalombiztosítási járulékot. Az új Tbj. 6.
Társadalombiztosítási járulék fizetése alóli mentesülés Kiegészítő tevékenységet folytató személy Az új Tbj. 4. § 11. pontja értelmében Kiegészítő tevékenységet folytató személy: a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel. Saját jogú nyugdíjas Az új Tbj. § 17. pontja alapján Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. ), illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5.
A bejelentési kötelezettséget a megállapítás, megszüntetés időpontját követő 15 napon belül kell teljesíteni. Érdemes megemlíteni, hogy 2020. július 1-jével hatályon kívül helyezésre került a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 83/B. §-a, amely szerint a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kellett, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy, valamint a legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező öregségi nyugdíjas nő az ellátás folyósítása mellett egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatott, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta a minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát. Ilyen esetben a nyugdíj folyósítását az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig kellett szüneteltetni. Ezen rendelkezés hatályon kívül helyezésével lényegében az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt és után is korlátozás nélkül folytathatnak vállalkozói tevékenységet a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók, a megszerzett jövedelem nem befolyásolja a nyugdíj folyósítását.
Ezt követően 8 napon belül az adóhatóság olyan tájékoztatást küld a fizetésre kötelezettnek, mely tartalmazza a fizetési kötelezettségre, és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó szabályokat. A NAV a járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja, a befizetéseket pedig nyilvántartja. Ha a személy tartozása az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének háromszorosát meghaladja, akkor a TAJ kártya érvénytelenné válik a térítésmentes egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan – kivéve, ha a tartozást még az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt visszamenőleg befizeti. Kapcsolódó cikkek 2020. március 11. 2020. július 1-től hatályba lépő új tb-szabályok – I. rész A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. Ebben a cikkben bemutatjuk az újonnan bevezetésre kerülő egykulcsos járulékot, továbbá a meghatározott járulékalapot egyéni vállalkozók, és társas vállalkozók tekintetében.
83/B. szakasza szerinti kereseti korlát. A felsorolt szabályok tehát csak július 1-jétől veszítik hatályukat, amely időponttól semmilyen jogviszonyban nem terjed ki a biztosítás a nyugdíjasokra, a jövedelmüket pedig nem terheli járulék. Ezzel párhuzamosan a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) g) pontja mentesíti a kifizetőt a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyeknek juttatott összevont adóalapba tartozó jövedelem után a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. A kiegészítő tevékenységű egyéni és társas vállalkozók (akik a jelenleg hatályos Tbj. alapján sem biztosítottak, de bizonyos járulékfizetés terheli őket és megilletik bizonyos ellátások) szintén mentesülnek július 1-jétől valamennyi járulék alól és a vállalkozásnak nem kell megfizetnie utánuk az egészségügyi szolgáltatási járulékot sem. Társadalombiztosítási jogállásukat illetően azonban egy apró különbségre figyelmeztetnünk kell. Az egyéni vagy társas vállalkozó abban az esetben is kiegészítő tevékenységűnek tekintendő, ha nem saját jogú nyugdíjas ugyan, de betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt és özvegyi nyugdíjban részesül.
A nyugellátás folyósításának a 83/A. szakasza szerinti (kérelemre történő), illetve a 83/C. szerinti (közszolgálati jogiszonyban munkát végző nyugdíjasok esetében hivatalból történő) szüneteltetésére vonatkozó szabályok továbbra is hatályban maradnak. Ugyanakkor a közszolgálati jogviszonyban álló nyugdíjasokra július 1-jétől szintén nem terjed ki a biztosítás, tehát e tevékenységből származó jövedelmük is járulékmentessé válik. Ugyanakkor a nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban munkát végzők társadalombiztosítási jogállása, e jogviszonyból származó – 2020. január 1-je és június 30. között szerzett – jövedelmének társadalombiztosítási terhei egyelőre megegyeznek a 2019. évi terhekkel. Ennek megfelelően 2020. június 30-ig minden biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban álló nyugdíjas változatlanul köteles megfizetni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot (ami alapján megilleti a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. ) törvény 22/A.
ADÓZÁS/SZÁMVITEL – A szakma lapja Színes A/4-es papír alapú, nyomtatott vagy elektronikus, PDF-formátum. 40 oldal. Havi megjelenés, éves előfizetés. Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft. ISSN szám: 2631-102X Ennek a változásnak értelemszerűen a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny. ) törvény több szakaszát érintően is következményei lesznek. Az egyik, hogy 2020. július 1-jétől okafogyottá válik a jogszabály 22/A. szakasza, illetve 83/B. szakasza, amelyek ennek megfelelően – a vonatkozó törvényjavaslat szerint – ettől a naptól hatályukat is veszítik. Ezzel megszűnik a 0, 5 százalékos nyugdíjnövelés intézménye, illetve a korhatárt be nem töltött nyugdíjasok kereseti korlátja. A 2020. január 1-től június 30-ig terjedő időszakban szerzett jövedelem alapján azonban az ebben érintettek számára továbbra is fennáll a kereseti korlát (a 2020. évi minimálbér 18-szorosa), és a hivatalból megállapításra kerül a félszázalékos nyugdíjnövelés, az eddigi gyakorlatnak megfelelően a tárgyévet követő évben, azaz 2021-ben.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj. ) 2020. július 1-én történő hatályba lépésével módosul néhány fontos szabály, ami többek közt érinti a munkavállalókat, a társas vállalkozókat és a feladatukat megbízási jogviszony keretében ellátó személyeket is. Ebben a cikkben áttekintjük a munkavállalók járulékfizetését, a saját jogú nyugdíjasok munkavégzését, és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést érintő változásokat. Munkavállalók járulékfizetési alsó határa A közlönyállapot szerinti, új Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott, munkaviszonyban foglalkoztatott esetén a társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha a munkavállaló: jogviszonya hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, biztosítása szünetel, táppénzben, baleseti táppénzben, gyermekápolási táppénzben részesül, akkor ezeket a naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál.