2 János Pál Pápa Magyarországon – Szent Ii. János Pál Pápa | Magyar Kurír - Katolikus Hírportál

• II. János Pál első magyarországi látogatásának előzményei - Vatican News
• II. János Pál pápa Magyarországon

A pápa szavai új történelmi korszak nyitását sejtették, hiszen ma már nem tűnik fel, de a hidegháború korszakában, bármennyire is már a végét járta, újszerűen hatott, hogy a pápa nem csak a híveket, hanem az egész nemzetet köszöntötte: "A veletek való találkozás nagy lelki örömmel tölt el. Rajtatok keresztül köszöntöm az egész egyházat és az egész magyar nemzetet ". Ez a köszöntés tehát nemcsak a hívekre, hanem a hatalmon lévő kommunista vezetésre is vonatkozott, nem csoda hát, hogy a Vatikáni Rádióban a szovjet tömb országainak szerkesztői, de még a horvát műsor főszerkesztője, P. Božidar jezsuita is, nagy meglepetéssel jöttek adásunk szerkesztőihez érdeklődni, hogy valóban az egész népet köszöntötte-e a Szentatya, így a többi program is lefordíthatta saját nyelvére az akkor még hihetetlennek tűnő szavakat. Szent II. János Pál a magyarokhoz intézett köszöntését így folytatta: "Népetek történelme szorosan kapcsolódik a keresztény hithez. A Krisztus és Anyja, Mária iránti szeretet mélyen gyökerezik őseitek szívében.

II. János Pál első magyarországi látogatásának előzményei - Vatican News

Mély hite és felebarátai iránti odaadása legyen számotokra is példa és ösztönzés. A hit egyik nagy tanúja korunkban Isten szolgája, Batthyányi László, akinek boldoggá avatását már egy ideje kérelmeztétek". II. János Pál pápa, a harmadik évezred előkészítéseként 1987. január elsején hirdette meg a Mária-évet, amely június 7-én, Pünkösd vasárnap kezdődött és 1988. augusztus 15-ig, Mária mennybevételének ünnepéig tartott. A Mária-év küszöbén, 1987. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén tette közzé Redemptoris Mater k. enciklikáját, amelynek alcíme: a Boldogságos Szűz Máriáról a zarándok egyház életében. Erre utalt a darázsfalvi misén jelen lévő magyar hívekhez intézett köszöntésében: "Ennek az Isten Anyjának szentelt évben szeretném rátok bízni Mária szavait, amelyeket a kánai mennyegzőn mondott Fiára vonatkozóan: "Tegyétek, amit mond! " ( Jn 2, 5). Azt kívánom, hogy vigyétek el magatokkal ezeket a szavakat hazátokba és mindennapi életetekbe. Ha ezekhez a szavakhoz tartjátok magatokat, akkor a helyes úton jártok.

Temetésére április 8-án került sor. Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén avatta boldoggá, és ünnepét október 22. napjára jelölte ki. 2013 júliusában Ferenc pápa aláírta a szentté avatáshoz szükséges dokumentumot, majd 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján XXIII. János pápával együtt szentté avatta II. János Pál pápát. Mindenható, örök Isten, te úgy rendelted, hogy Szent II. János Pál pápa mint legfőbb pásztor vezesse híveidet, és mindnyájunk lelki javát szolgálja szavával és példájával. Közbenjárására oltalmazd Egyházadban a lelkipásztorokat és a gondjukra bízott nyájat, s vezesd őket az örök üdvösség útjára. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen. Forrás Új Ember Magyar Kurír (bh)

Értékelés: 2 szavazatból II. János Pál pápa - a pápák közül elsőként - két alkalommal is ellátogatott hazánkba. 1991-ben szentmisét tartott Esztergomban, Máriapócson, Pécsett és Budapesten, ökumenikus istentiszteletet mutatott be Debrecenben. A budapesti Hősök terén tartott szentmisét közel kétszázezren hallgatták végig. 1996-ban a millenniumát ünneplő Pannonhalmi Bencés Apátságot kereste fel és Győrben is misézett. Magyarországi tartózkodásai alkalmával többször találkozott a magyar fiatalokkal, az állami és egyházi vezetőkkel, a tudomány és a művészet képviselőivel. A Magyar Televízió megörökítette és megőrizte a magyarországi látogatás helyszínein történt eseményeket, amelyből ez a szerkesztett film készült. A pápa látogatások felidézésével így állítunk emléket II. János Pál pápa személyiségének és munkásságának. Stáblista:

felszólítás. II. János Pál volt a 264. az egyházfők sorában, 455 év óta az első nem olasz pápa, az első szláv pápa. Közel 27 éves pontifikátusa az egyik leghosszabb a történelemben. Az Egyházat imádsággal és gondoskodással vezette, minden megjelenését a derű és a remény hatotta át. Péteri szolgálatát fáradhatatlan missziós lelkülettel végezte: 104 apostoli utazást tett Olaszországon kívül, Olaszországon belül pedig 146-ot. Róma püspökeként az örök város szinte összes plébániáját meglátogatta. Kétszer látogatott Magyarországra: 1991. augusztus 16. és 20. között, valamint 1996. szeptember 6–7-én. Minden elődjénél több egyházi és állami vezetővel találkozott. A szerdai általános kihallgatásokon több mint 17 millió ember vett részt pápasága alatt. A 2000-ben tartott nagy jubileumi évben több mint 8 millió zarándok érkezett Rómába. Pápasága alatt 14 enciklikát adott ki, emellett számos apostoli levelet, apostoli buzdítást és apostoli konstitúciót írt. A lengyel pápa több száz boldoggá és szentté avatást ünnepelt, Lisieux-i Szent Terézt az Egyház doktorává avatta.

II. János Pál pápa Magyarországon

János Pál másodszor érkezett magyarországi látogatásra, szintén a pannonhalmi apátságba. A kopt pápa halála előtt egy évvel, 2011-ben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes meghívására ismét Magyarországra érkezett: augusztus 19-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ünnepi ülésén díszdoktorrá avatták, augusztus 20-án pedig részt vett a Szent István-bazilika előtti szentmisén. Az augusztus 19-20-ai ünnepségek alkalmával járt Magyarországon a konstantinápolyi pátriárka. I. Bartolomaiosz 2017-ben részt vett a Szent Jobb-körmeneten és a Magyarországi Református Egyház zsinati székházába is ellátogatott. A pártiárka Orbán Viktor miniszterelnök meghívására érkezett Budapestre. Idén ősszel Ferenc pápa látogat Magyarországra, és részt vesz a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) szeptember 12-ei záró szentmiséjén, közölte Erdő Péter bíboros az MTI-vel hétfőn. A NEK-et eredetileg 2020-ban tartották volna, az azonban a koronavírus miatt elmaradt. A katolikus egyház vezetője nemrégiben tért vissza Rómába a nem teljesen veszélytelen iraki látogatásából: a közel-keleti országban Ferenc pápa előtt korábban sosem járt római pápa.

• Szerelmes Vers - Elbocsátó, Szép Üzenet
• Bourbon zsófia spanyol királyi hercegnő
• Feketególyák Gemencben – újra webkamerán is - Hotel-Utazás-Program-SZállás
• Mikor szedjük le a csipkebogyót a rózsabokorról? | Quanswer
• Erzsébet Királyné Étterem - Etterem.hu
• Kowalsky meg a vega tombold ki dalszöveg
• Újra lesz Házasodna a gazda az RTL Klubon | Media1
• Www 24 óra hu állás ajánlatok 2017
• Zrínyi ilona matematika verseny feladatok 2010 qui me suit
• Hogyan tudom felvenni a telefonbeszélgetést tv
• Az első magyarországi pápalátogatás - Magyar Kurír - Új Ember
• Valami Amerika 3 - Filmtett - Erdélyi Filmes Portál

A szentatya magyarországi meghívásáról még 1988-ban született döntés: a szocialista táborból Lengyelország után hazánk volt az első ország, amely erre a lépésre elszánta magát. A Szentszék 1989. július 26-án hozta nyilvánosságra a meghívás elfogadását. Hosszas egyeztetést és előkészítést követően a lengyel pápa végül 1991. augusztus 16-án lépett magyar földre. Első alkalommal történt meg, hogy Szent Péter utóda hazánkban járt. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy Karol Wojtylaként, még krakkói élete során, a hetvenes években többször megfordult nálunk: a Magyarországon (például a kabai cukorgyárban) dolgozó lengyel munkások lelki ellátása céljából. A szentatya Budapesten az apostoli nunciatúra Gyimes utcai épületében szállt meg. Az akkori nuncius az olasz Angelo Acerbi érsek volt, helyettese pedig a lengyel Juliusz Janusz, aki később, 2003 és 2011 között töltötte be a nunciusi tisztséget. A pápalátogatás ötnapos programja az ősi királyi székhelyen, Esztergomban kezdődött, szabadtéri szentmisével.

1948-ban visszatért Lengyelországba és különböző krakkói plébániákon, illetve egyetemi lelkészként szolgált. 1951-től folytatta filozófiai és teológiai tanulmányait, majd az erkölcsteológia és az etika professzora lett a krakkói szemináriumban és a lublini egyetem teológiai karán. 1958. július 4-én XII. Pius pápa krakkói segédpüspöknek nevezte ki. Püspökké szentelésére szeptember 28-án került sor a krakkói Wawel-székesegyházban. Püspöki jelmondatát később pápaként is megtartotta: Totus Tuus (Egészen a Tiéd). 1964 januárjában VI. Pál pápa kinevezte Krakkó érsekévé, majd 1967. június 26-án bíborossá kreálta. Karol Wojtyła részt vett a II. vatikáni zsinaton, és fontos szerepe volt a Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúció megfogalmazásában. I. János Pál halála után, 1978. október 16-án választották pápává. Elődei iránti tiszteletből a II. János Pál nevet választotta. Október 22-én a Szent Péter téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét. Homíliájában hangzott el a híres "Ne féljetek! "