52 százalék sem családi, sem ismeretségi körben nem szokott a témáról beszélgetni, további 43 százaléknál is csak hébe-hóba kerül elő a téma. A békeszerződés körülményeiről a felmérés szerint valamivel többet tudnak a konzervatívok/jobboldaliak. A trianoni döntés okairól megoszlanak a vélemények, a legtöbben azokat a tényezőket hangsúlyozzák, amiket a történészek többsége is szokott: az első világháborús vereség, a győztes nagyhatalmak politikája, a nemzetiségek és a szomszéd országok területi törekvései. Sokan említették a francia politikai elit, és személyesen a francia miniszterelnök, Clemenceau magyarellenességét is, és a főleg a jobboldalon elterjedt nézetet, hogy Károlyi Mihály, a szabadkőműveseket és/vagy a Tanácsköztársaság tehet Trianonról. Magyarország korábbi nemzetiségi politikáját kicsit kevesebben, a válaszolóknak csak 14 százaléka hozta fel. Fotó: Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport A mai politikai víziókkal is bizonyára összefügg, hogy a többség (a válaszolók 54%-a) szerint Trianon a korabeli baloldali politikusok miatt lett olyan, amilyen.
A kutatás eredményeinek részletei ide kattintva érhetők el.
A trianoni traumát 77 százalék szerint máig nem heverte ki az ország. A kettős állampolgárság megadásával a megkérdezettek 70 százaléka értett egyet, 58 százalékuk szerint viszont ezzel nem kellett volna, hogy szavazati jog is járjon a határon túli magyaroknak.
« Ezt a gondolatmenetet találták meg az államtitkár szorgos háttéremberei. Jó munkát végeztek, egészségükre. "
A magyarok többségét érdekli a történelem, a trianoni békeszerződés körüli eseményekre négy ember közül három kíváncsi – derült ki a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport idén májusban készült, reprezentatív felméréséből. Sokak családja közvetlenül is érintett: a válaszadók 28 százalékának van határon túlról átköltözött rokoni ága a múltból. Közel minden ötödik magyarországi magyarnak él rokona az elcsatolt területeken, a minta 2 százaléka maga is határon túl született. A kutatók három kérdéssel tesztelték, valójában mennyire tájékozottak a magyarok a száz évvel ezelőtt történtekkel kapcsolatban. Azt kérdezték: Mikor kötötték meg a trianoni békeszerződést? (1920. június 4. ) Mekkora a történelmi Magyarország területvesztesége? (67 százalék, Horvátországgal együtt 71. ) Mekkora volt a történelmi Magyarország területén élő nem magyar nemzetiségű népesség aránya? (Nagyjából 52 százalék, Horvát-Szlavónország nélkül 45, 4. ) A megkérdezettek 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jól tájékozottnak tartja magát a békeszerződéssel kapcsolatban, mindhárom kérdésre viszont csak 1 százalék felelt helyesen.
A komáromi általános iskolákba kétszer annyi magyart vesznek fel, mint szlovákot. A helyi művészeti iskola már 56 éve tanító tanára elmondta, náluk jóval több a magyar diák, de szlovák és magyar nyelven is megy a tanítás, és a két nemzetiség békében együtt tud dolgozni: "Egyáltalán nincs gyűlölködés, szeretetben és egyetértésben megvagyunk egymás mellett, megértjük egymást, segítjük egymást, szeretjük egymást, és azt nézzük, hogy a másik embert mit tud, és milyenek az értékei és a cselekedetei. " Néhányan a magyarok közül is úgy gondolják, hogy szlovák iskolába érdemes adni a gyerekeket, mert akkor jobban fognak tudni érvényesülni, de a többség nem így van vele. "Magyar óvodába és iskolába szeretném őt adni. Biztos, hogy az érvényesülés szempontjából fontos a szlovák nyelv, ugyanis Szlovákiában élünk. De ha beadom szlovák iskolába a gyerekemet, nem biztos, hogy jobban fog tudni szlovákul, főleg úgy, hogy előtte csak magyar szót hallott otthon. Én inkább több különórára vinném őt, mint hogy lemondjak arról, hogy a magyar irodalmat és történelmet megtanulja " - magyarázta egy gyermekével sétáló nő a város főtere közelében.