Ám nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a gyermeknek törvényben foglalt joga van a nagyszülővel tartani a kapcsolatot, így hétköznap vagy hétvégén, illetve a szünetekből le lehet választani olyan napokat, amikor az unoka a nagyszülőkkel lehet. "A kapcsolattartásra a nagyszülő jogosult" - ezt mondja ki a törvény Az eljáráshoz többek között a Polgári Törvénykönyv, továbbá a 149/1997 (IX. 10. ) Kormány rendelet szolgáltatja a jogalapot, amely szerint "A kapcsolattartásra a nagyszülő jogosult". A szabályozás értelmében a kapcsolattartás célja a családi kapcsolat fenntartása, hogy a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse. A kapcsolattartás joga magába foglalja a gyermek szokásos tartózkodási helyén történő meglátogatását, meghatározott időtartamú elvitelét, továbbá a telefonos kommunikációt. Még többet a nagyszülő láthatási jogáról korábbi cikkünkben olvashatsz, kattints ide: Meg lehet-e tiltani a nagyszülőnek, hogy láthassa az unokáját?
Megtilthatja-e a szülő a nagymamának, hogy ne látogassa az unokáját? Milyen kapcsolattartási joga van a nagyszülőnek? Milyen szempontokat vesz figyelembe a jog láthatás esetén, amikor a elmérgesedik a viszony a szülők és a nagyszülők között? Mentálhigiénés és jogi szakértőnk válaszol. (Forrás:, PG1974 által)
Ha a szülők nincsenek jó viszonyban, akkor a gyámhivatal a már elrendelt szülői láthatási időből – kvázi – von el időtartamot, és azt az időtartamot a nagyszülők részére biztosítja. Hasonló a helyzet abban az esetben is, ha bármely oknál fogva a szülő nem tud élni kapcsolattartási jogával, az elrendelteknek megfelelően, akkor lehetőség van rá, hogy a nagyszülő kapcsolattartási joga bővüljön, és több időt kapjon az unokájával való kapcsolattartásra.
A gyámhivatal meghallgatta a feleket, és pszichológiai szakvéleményt kért arról, hogy a kislányt milyen érzelmek fűzik a nagyszüleihez. A pszichológus pozitívnak ítélte meg a kislány érzelmeit a nagyszülőkhöz, és viszont. Így havonta egy alkalommal, 3 órai időtartamban szabályozta a kapcsolattartást. A döntésé ellen a nagyszülők jelentettek be fellebbezést, amely alapján a másodfokú gyámhivatal helyszíni szemlét tartott az apai nagyszülők lakóhelyén, mert az anya alkalmatlannak minősítette azt a helyszínt kapcsolattartásra. A helyszíni szemle során a gyámhivatal meggyőződött arról, hogy alkalmas a gyermek ott tartózkodására, és az anya állítása alaptalan. Erre való tekintettel - az elsőfokú határozatot megváltoztatva – 8 órában rendelte el a kapcsolattartás időtartamát, és annak helyszínéül a nagyszülők lakóhelyét jelölte meg. Ha a különélő szülő részére már szabályozva van a kapcsolattartás, és a különélő szülő és a nagyszülő között a kapcsolat jó, akkor a fő szabály szerint a külön önálló nagyszülői kapcsolattartási időt a bíróság általában nem rendeli el.