Magyarországon az első pacemaker beültetést Sárközy Károly és Lónyai Tihamér végezték 1962-ben az Országos Kardiológiai Intézetben. Az első ICD beültetés 1980-ban történt, majd itthon is hamarosan elérhetővé váltak ezek az eszközök. Az első magyar pacemakert Szabó Zoltán és Naszlady Attila professzorok 1963-ban fejlesztették ki. Az első szívritmus-szabályozó még 170 grammos, élettartama pedig 3-4 év volt. Mára azonban a pacemaker 20-30 grammnyira "zsugorodott", és nyolc-tíz évre elegendő energiát tárol. Azután pedig elegendő egy alig 20 percig tartó elemcsere, és kezdődhet az újabb "évtized". Magyarországon a több mint 40 ezer pacemakeres közül nem egy már betöltötte századik életévét és már évtizedek óta él szívritmus-szabályozóval, amely az elmúlt évtizedekben hatalmas változásokon ment keresztül.
Más, gyakori vagy ritka szívritmuszavarokat is lehet pacemaker beültetésével kezelni. Ha a fő cél az életet közvetlenül veszélyeztető kamraremegés (kamrafibrilláció) elhárítása, ez pacemakerhez hasonló elektromos berendezés, ún. kardioverter defibrillátor (ICD) behelyezésével történhet. Mire figyeljen a pacemakeres beteg? A pacemakerrel élő betegek a műtéti seb begyógyulása után általában nyugodtan végezhetnek minden olyan tevékenységet, amit a kardiológiai alapbetegségük megenged. Alkalmasak lehetnek ipari, mezőgazdasági, irodai vagy háztartási munkára, élhetnek nemi életet, vezethetnek autót, utazhatnak bármilyen közlekedési eszközön, és sportolhatnak is. Nem befolyásolja a pacemaker működését a tévé, számítógép, mosógép, porszívó. Mikrohullámú sütőt is használhat a beteg, ha a működtetése közben nem áll elé. Mobiltelefon, hajszárító, villanyborotva, forrasztópáka ne kerüljön a pacemaker közvetlen közelébe. Karnyújtásnyinál nagyobb távolságban nem veszélyes az elektromos fúrógép, fűnyíró, hangszóró, elektromos melegítő.
Ezután két rétegben zárják a sebet, amelyre fedőkötés kerül, majd beállítják a készüléket. A beteg általában még egy napig megfigyelésre a kórházban marad, és másnap, ha minden rendben van, haza is mehet. Beültetés utáni élet Mivel a beültetés sebészi beavatkozás, a sebgyógyulás néhány napot igénybe vehet, kisebb kellemetlenségeket okozva. Ezután a betegek általában folytathatják a megszokott életvitelüket. Problémáik rendeződnek és sokkal jobban érezhetik magukat. A beültetett szívritmus-szabályozóval élő betegek MRI-vizsgálata sokáig lehetetlen volt, mivel az MRI berendezés által gerjesztett erőteljes mágneses mezők veszélyesek lehetnek a hagyományos pacemakert viselő betegekre és készülékeikre. Ma már azonban létezik MRI-kompatibilis pacemaker is, amelyre nincsen hatással a mágneses tér. Mióta létezik pacemaker? Az első pacemakert 1932-ben Alber Hyman "élettanász" konstruálta, de kísérleteit nem nézték jó szemmel, azt mondták rá, hogy "feltámasztja a halottakat". Az első pacemakeres beteg 86 éves korában halt meg, összesen 27 pacemaker készüléket használ el.